Valljuk be: imádjuk azokat a kis feladványokat, amik barátnők között keringenek. Látszólag gyerekjáték, aztán valahogy mégis megállít, elbizonytalanít, és a végén azon kapod magad, hogy visszaolvasod a mondatot… kétszer is.
Pont ilyen ez a tojásos kérdés is, amit sokan elsőre rávágják, aztán amikor kiderül a megoldás, csak néznek: „Na ne már!”
Miért vernek át minket ezek az „egyszerű” rejtvények?
Hirdetés
Az ilyen trükkös feladványok nem matekból vizsgáztatnak, hanem a gyors megérzésünket húzzák csőbe. Az agyunk szereti a rövid utat: meglátja, hogy „tör”, „süt”, „eszik”, és már számol is – mintha mindegyik lépés külön tojást jelentene.
Pedig a lényeg nem a cselekvések száma, hanem az, hogy ugyanarról a két tojásról van-e szó, vagy mindig újabbakról.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
