mindig csak a Jácint nevet használta.
Édesapja kertészféle volt, igazi falusi ember. Népszerű volt a faluban, ha valakinek gondja volt, hozzá fordult. Olyan volt ő, mintha jegyzője, vagy bírája lett volna Mogyoródnak. Nem voltak gazdag emberek, bár éhezni nem éheztek – de azért néha nélkülözni kellett.
Nem volt egy jó gyerek, ha az iskolába történt valami, őt vették először elő, ő kapta a fenekeseket. Olyan is megesett, hogy míg a falusiak a templomba mentek, ők kihajtották a gazdák lovait a legelőre, és ott betyár-pandúrosat játszottak…Viszont kitűnő tanuló volt, úgyhogy tanárait
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
