Sok családban a szülők úgy támogatják az életüket kezdő fiatal párokat, hogy otthont biztosítanak számukra. Amikor egy kapcsolat válságba kerül, elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: mi történik a házasság alatt kapott ingatlannal válás esetén? A válasz attól függ, hogyan került az ingatlan a házastársak vagyonába, milyen dokumentumokat írtak alá, és milyen házassági vagyonjogi rendszert választottak – vagy ennek hiányában milyen jogszabályi vagyonjogi rendszer vonatkozik rájuk.
Mit mond a törvény: közös vagyon kontra különvagyon?
Házassági vagyonjogi megállapodás hiányában a házastársakra általában a törvényes vagyonközösség szabályai vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a házasság alatt, közös jövedelemből szerzett vagyontárgyak főszabály szerint közös vagyonnak minősülnek. Vannak azonban jelentős kivételek; az egyik leggyakoribb a családi ajándékozás esete: az egyik házastárs által ajándékozás vagy öröklés útján szerzett vagyontárgyak jellemzően az adott házastárs különvagyonának számítanak.
E szabály értelmében a szülők által ajándékozott otthon az esetek többségében annak a házastársnak a tulajdonában marad, aki az ajándékozási okiratban megjelölt kedvezményezettként szerepel, így váláskor nem kerül megosztásra. Ha azonban a szülők mindkét házastársnak ajándékozták az ingatlant (és mindketten kedvezményezettként/megajándékozottként szerepelnek), akkor az ingatlan a közös vagyon részévé válik, és megosztás tárgyát képezi.A szerzést igazoló dokumentum kulcsfontosságú: ha az ajándékozási okirat csak az egyik házastársat jelöli meg, az ingatlan különvagyonnak minősül; ha a dokumentumban mindkét házastárs szerepel, akkor közös vagyonnak tekintendő. Az a tény, hogy az otthont az egész család használta, vagy hogy a másik házastárs neve szerepel a közüzemi számlákon, önmagában nem változtatja meg a szerzési okirat által meghatározott jogi státuszt. Szintén lényeges elem a felek által választott házassági vagyonjogi rendszer. Ha a házastársak a házasságkötés előtt vagy alatt közjegyzői okiratba foglalt megállapodást kötöttek (például vagyonelkülönítési rendszert vagy egyedi szabályokat tartalmazó vagyonközösségi rendszert), akkor a vagyonmegosztás e rendelkezéseknek megfelelően történik.
Gyakori esetek a vagyonmegosztásnál és fontos részletek:
1) Ajándékozás az egyik házastársnak. Ebben az esetben a ház a megajándékozott házastárs kizárólagos tulajdonában marad. A másik házastárs azonban megtérítési igényt támaszthat az olyan közös beruházásokkal – például felújításokkal, bővítésekkel vagy közös vagyonból fizetett jelzáloghitel-törlesztésekkel – kapcsolatban, amelyek növelték az ingatlan értékét. Bár az illető nem válik társtulajdonossá, megtérítési követelése lehet.
2) Mindkét házastársnak juttatott ajándék. Az ingatlan közös vagyonnak minősül; válás esetén részekre osztható (jellemzően egyenlő arányban, hacsak nem igazolható eltérő mértékű hozzájárulás). A megosztás történhet közös megegyezéssel, közjegyző előtt, vagy – amennyiben vita merül fel a tulajdoni hányadokat vagy a járó kompenzációt (kiegyenlítési összeget) illetően – bírósági úton.
3) Házasság alatt szerzett örökség. Az egyik házastárs által örökölt ingatlan főszabály szerint az ő különvagyonának minősül. Az ajándékhoz hasonlóan, amennyiben a közös vagyon terhére történtek rajta fejlesztések vagy egyéb kiadások, a nem tulajdonos házastársnak megtérítési igénye keletkezhet.
4) Örökölt ingatlan értékesítése és új otthon vásárlása. Ha a szülőktől kapott ingatlant (különvagyont) eladják, és az ellenértékéből másik otthont vásárolnak, az az elv érvényesül, hogy az új vagyontárgy az eredeti helyébe lép. Az új ingatlan különvagyonnak tekinthető, feltéve, hogy teljes egészében ugyanabból a forrásból szerezték. Ha azonban a vételárba közös vagyont is bevittek, úgynevezett vegyes tulajdoni viszony keletkezik: a különvagyonból származó rész azé a házastársé marad, aki az örökséget (vagy ajándékot) kapta, míg a fennmaradó – közös vagyonból finanszírozott – rész a házastársak között oszlik meg. 5) Ingatlan-nyilvántartási bejegyzések. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések jelentősek, de nem feltétlenül döntőek. Még ha csak az egyik házastárs szerepel is tulajdonosként, az ingatlan jogi státuszát a szerzés jogcíme és az irányadó házassági vagyonjogi rendszer határozza meg. Ezzel szemben, ha mindkét házastárs szerepel a nyilvántartásban, az utalhat közös ajándékozásra vagy közös vagyonból történő szerzésre.
Folytatás a következő oldalon
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
