intelligens vagy magasan képzett egyének tudják megoldani a nehéz találós kérdéseket. A valóságban egy több diplomával rendelkező személynek nehézséget okozhat egy egyszerű fejtörő, míg egy rendkívül kreatív, szokatlan megközelítéssel rendelkező személy másodpercek alatt megoldhatja. A találós kérdések nem a memorizált tényeket mérik. Ehelyett a következőket mérik: Kíváncsiság: A mélyebbre tekintés iránti vágy. Mentális rugalmasság: A képesség arra, hogy megváltoztassuk a véleményünket, ha az első ötletünk kudarcot vall. Részletekre való odafigyelés: A megfogalmazásban rejlő finom nyomok észrevétele. Feltételezések megkérdőjelezése: A hajlandóság arra, hogy elvessük azt, amit „úgy gondolunk”, hogy tudunk. Kreatív problémamegoldás: A megállapított határokon kívüli gondolkodás. A találós kérdések legokosabb megközelítése ritkán arról szól, hogy több információt tudjunk meg; arról, hogy hajlandóak legyünk a problémát teljesen más szemszögből megvizsgálni. Klasszikus példa: A kéményrejtvény Néhány rejtvény évtizedek óta népszerű, mert folyamatosan összezavarják és szórakoztatják az embereket generációkon át. Vegyük ezt a klasszikust: A találós kérdés: Mi mehet fel egy kéményen lefelé,
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
