Marcus teljesen megdermedt.
Az egyik palack lassan végiggurult a padlón.
A belsejében egy sötét, nedvesnek tűnő alak volt látható.
Ekkor ismét halk roppanás hallatszott.
A házmester odairányította a zseblámpáját.
– Valami van odabent.
Marcus érezte, ahogy a szíve a torkában dobog.
A férfi óvatosan felemelte a palackot.
A palack széles nyílásánál egy apró, piszkos mancs jelent meg.
Marcus hitetlenkedve bámulta a jelenetet.
– Mi ez?
Letették a palackot a földre.
Odabent egy apró, teljesen kimerült kiscica volt, amely már alig tudta felemelni a fejét.
A rettenetes bűz azonban nem a palackból áradt.
A házmester továbbirányította a zseblámpáját az ágy alá.
Ott, egy régi ruhadarabon feküdt egy felnőtt macska.
Négy másik kiscica szorosan hozzábújt.
Az anyamacska nem mozdult.
– Azt hiszem, meghalt – suttogta Marcus.
Ám amikor a férfi közelebb lépett, a macska kissé kinyitotta a szemét.
Azonnal felhívtak egy állatmentő szolgálatot.
Miután megvizsgálták az állatokat, a szakember elmondta, hogy az anyamacska rendkívül legyengült, és az egyik hátsó lábán elfertőződött seb van.
Pontosan ez a seb okozta az elviselhetetlen szagot.
Marcus alig akarta elhinni.
Napokon keresztül halálra rémült, és azt képzelte, hogy talán egy ember holtteste rejtőzik az ágya alatt.
A valóságban azonban egy védtelen állat próbálta utolsó erejével megóvni a kicsinyeit.
A macskákat egy állatklinikára szállították.
Az állatorvos azt mondta, hogy az anyamacska és a kölykei is jó eséllyel teljesen felépülhetnek.
Két nappal később Marcus telefonhívást kapott a klinikáról.
– Úgy gondoljuk, megtaláltuk az anyamacska gazdáját. Van benne mikrochip.
Kiderült, hogy a macska egy 76 éves, Margaret nevű asszonyé volt.
Marcus teljesen megdöbbent, amikor meghallotta ezt a nevet.
Pontosan arról a nőről volt szó, akiről a szomszédok beszéltek.
A valóság azonban egészen más volt, mint amit elképzelt.
Margaret nem tűnt el.
Állapota rosszabbodása miatt ismét kórházba került. A családtagjai nem laktak a társasházban, a szomszédok pedig egyszerűen nem tudták, mi történt vele.
A macskája, Lucy Margaret első kórházi tartózkodása alatt tűnt el.
A klinika felvette a kapcsolatot az idős asszony családjával.
Néhány nappal később Margaret lánya elkísérte Marcust a kórházba, hogy meglátogassák az édesanyját.
Az idős asszony éppen a kórházi ágyán ült, amikor Marcus belépett, kezében a telefonjával.
– Margaret néni, szeretnék mutatni önnek valamit.
Elindított egy videót.
A képernyőn Lucy jelent meg, körülötte az öt kiscicájával.
Margaret kezei remegni kezdtek.
– Ez Lucy? Az én Lucy-m?
– Igen. Él. És a kicsik is egyre jobban vannak.
Margaret az arcához emelte a kezét, és zokogásban tört ki.
– Azt hittem, örökre elveszítettem.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON