Az antikolinerg szereket különféle állapotok – köztük a Parkinson-kór és a vizeletürítési zavarok – kezelésére alkalmazzák. Hatásukat az acetilkolin – a memória és a tanulás szempontjából kulcsfontosságú ingerületátvivő anyag – blokkolásával fejtik ki. Tanulmányok igazolják, hogy növelik a demencia kockázatát. A Washingtoni Egyetem egyik vizsgálata például több mint 3500 idős embert követett nyomon tíz éven keresztül, és megállapította, hogy azoknál, akik rendszeresen szedtek antikolinerg szereket, 54%-kal nőtt a demencia kialakulásának kockázata.
A kognitív hanyatlással összefüggésbe hozott gyakori antikolinerg szerek közé tartozik többek között a meklizin, a szkopolamin, a biperiden, az oxibutinin és a difenhidramin. Más szerek esetében – mint például a glikopirrónium és a tiotropium – azonban nem mutattak ki ilyen hatást. A betegeknek és az orvosoknak gondosan mérlegelniük kell e gyógyszerek kockázatait és előnyeit.
Kortikoszteroidok és az agy
A kortikoszteroidokat különféle gyulladások és autoimmun betegségek kezelésére használják. Hosszú távú alkalmazásuk – különösen szájon át történő szedés esetén – azonban súlyos mellékhatásokat, például dezorientációt, szorongást és depressziót okozhat. Egy brit tanulmány szerint a kortikoszteroidokat hosszú távon szedőknél magasabb volt a demencia kialakulásának kockázata.
Az olyan glükokortikoidok, mint a prednizon, a stresszhormonként ismert kortizol szintjének megváltoztatásán keresztül hatnak az agyműködésre. Még az olyan inhalációs kortikoszteroidok is, mint a flutikazon, negatív hatással lehetnek a szervezetre, ha nagy dózisban vagy hosszú ideig alkalmazzák őket. Elengedhetetlen, hogy az egészségügyi szakemberek szorosan nyomon kövessék e szerek alkalmazását, és fontolóra vegyék az alternatív kezelési módokat.
Benzodiazepinek: A memória csendes veszélyeztetői
Az olyan benzodiazepineket, mint az alprazolám és a diazepám, álmatlanság és szorongás kezelésére írják fel. Bár rövid távon hatékonyak, hosszan tartó alkalmazásuk megduplázhatja az Alzheimer-kór kockázatát, és maradandó agykárosodást okozhat. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az e gyógyszereket szedő emberek 40%-ánál jelentkeznek különféle neurológiai tünetek, például koncentrációs nehézségek.
Fizikai és érzelmi függőség kockázatával is járnak, ami sok beteg számára megnehezíti a szedés abbahagyását. Az orvosok a szorongás és az álmatlanság kezelésére nem gyógyszeres módszereket – például viselkedésterápiát – is fontolóra vesznek.
Amfetaminok és a memória csapdája
folytatás a következő oldalon
Az amfetaminokat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazzák. Bár átmenetileg javítják a koncentrációt, a hosszan tartó használat memóriavesztéshez és egyéb tartós kognitív károsodáshoz vezethet. Fizikai és érzelmi függőséget okoznak, és súlyos problémákat – például szívritmuszavart – idézhetnek elő.
Kiemelten fontos, hogy az egészségügyi szakemberek gondosan felügyeljék a gyógyszerfelírást. Emellett érdemes megfontolni a nem gyógyszeres módszerek – például a viselkedésterápia – alkalmazását is.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
