A múltba kapaszkodnak
Sokan ilyenkor újra és újra visszatérnek azokhoz az emlékekhez, amikor még természetes volt a közelség. A régi, bensőséges pillanatok felidézése reményt adhat, hogy ami egyszer megvolt, talán újra visszatérhet. Ilyenkor a múlt nem csak emlék, hanem egy kapaszkodó is.
Mélyenvágynak az érintésre
Az érintés az egyik legerősebb bizonyítéka annak, hogy valaki nincs egyedül. Egy ölelés,
egy simítás vagy egy csók a homlokra gyakran többet mond minden kimondott szóval. Ha ez hiányzik, azt nemcsak a lélek, hanem a test is érzi. Ez nem gyengeség, hanem teljesen emberi szükséglet.
Mi segíthet, ha több jel is ismerős?
Ha ezek közül több is visszaköszön egy kapcsolatban, nem érdemes elhárítani a gondolatot, hogy „majd elmúlik”. A hiány megnevezése már az első lépés. A nyílt beszélgetés, az empátia, a következetes figyelem és avalódi jelenlét sokat változtathat. Néha már az is fordulatot hoz, ha valaki végre kimondja: nem túl sokat akar,
egy simítás vagy egy csók a homlokra gyakran többet mond minden kimondott szóval. Ha ez hiányzik, azt nemcsak a lélek, hanem a test is érzi. Ez nem gyengeség, hanem teljesen emberi szükséglet.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
