Egy másik fontos funkció a jobb szellőzés. A légkondicionálás széles körű elterjedése előtt a háztulajdonosok nagymértékben támaszkodtak a természetes légáramlásra a belső tér kényelmének fenntartása érdekében. Az ívelt ablakrácsok megkönnyítették az ablakok nyitva hagyását, miközben megőrizték a biztonságot. Az ablak körüli plusz hely jobb légáramlást biztosított, és lehetővé tette a lakók számára, hogy friss levegőt élvezzenek anélkül, hogy aggódniuk kellene az illetéktelen belépés miatt.
A biztonság talán a legkézenfekvőbb ok az ablakrácsok mellett általában, de az ívelt kialakítás extra praktikumot biztosít. A lakók kifelé nyithatják a redőnyöket vagy az ablakokat, miközben továbbra is élvezhetik a rácsok védelmét. Bizonyos esetekben a kibővített rész megnehezíti a behatolók számára, hogy elérjék az ablaknyílást, egy kis védőzónát hozva létre a külső és a belső tér között.
Több országban ezeket a kifelé ívelő rudakat gyakran „ablakketreceknek” vagy „hasrácsoknak” nevezik. A név lekerekített megjelenésükből ered, amely egy kiálló hasra hasonlít. Történelmileg különösen népszerűvé váltak azokban a városokban, ahol a házak sűrűn épültek egymáshoz, és a kültéri tér korlátozott volt. A családok kis kertek művelésére, háztartási cikkek ideiglenes tárolására, vagy akár élelmiszerek hűtésére használták őket, mielőtt a hűtés elterjedt volna.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
