5. A káposzta kilógott a léből
A savanyítás egyik legfontosabb szabálya, hogy a káposzta az erjedés során végig a lé alatt maradjon.
Ha a felső réteg kilóg a folyadékból, közvetlenül érintkezik a levegővel. Ilyenkor elszíneződhet, és nagyobb lehet a romlás vagy penészedés veszélye.
Ezért az aprított káposztát megfelelően tömörítsük az edényben, majd tiszta leszorítóval gondoskodjunk arról, hogy a lé felszíne alatt maradjon.
Ha a saját leve nem elegendő, kevés lehűtött, megfelelő sótartalmú sóoldatot adhatunk hozzá.
Érdemes rendszeresen ellenőrizni, hogy a felső káposztaréteg sem emelkedett-e a folyadék fölé. Az erjedés közben képződő gázok ugyanis megmozdíthatják a zöldségeket.
6. Nem gondoskodtunk az erjedéskor keletkező gáz távozásáról
A káposzta savanyítása közben szén-dioxid keletkezik. Ez az erjedés természetes velejárója, ezért nem kell megijedni, ha buborékokat látunk a lében.
Ha azonban a gáz a káposztarétegek között felhalmozódik, egyenetlen erjedés és kellemetlen szagok jelentkezhetnek.
A hagyományos házi módszereknél a káposztát gyakran tiszta fapálcával óvatosan egészen az edény aljáig átszúrják, hogy a felgyülemlett gáz távozhasson.
Fontos, hogy közben a káposzta ne maradjon tartósan a lé fölött. Az edényt sem szabad úgy légmentesen lezárni, hogy a képződő gáz ne tudjon biztonságosan távozni.
7. Túl sokáig tartottuk meleg helyen
Amikor a savanyú káposzta már elérte a kívánt savanykás ízt, ideje hűvös helyre tenni.
Ha még napokig meleg környezetben marad, az erjedés tovább folytatódik. Ennek következtében a káposzta túl savanyúvá válhat, és fokozatosan elveszítheti feszességét.
A kész savanyú káposztát ezért célszerű hűtőszekrényben vagy hideg pincében tárolni, megfelelő edényben, továbbra is a lé alatt tartva.
A hűvösebb környezet lassítja az erjedést, így könnyebben megőrizhető a már kialakult kellemes íz és állag.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
