Az Európai Unió által hozott döntés sok település számára milliós nagyságrendű többletkiadást. Ugyanis az új épületenergetikai irányelv szerint Magyarországon több mint kétmillió lakóingatlan a legrosszabb hatékonysági kategóriába tartozik energetikai szempontból. Ezeknek az épületeknek a legtöbbje vidéki családi ház, amelyek tulajdonosai az uniós elvárások és a magas rezsiköltségek szorítása miatt kénytelenek lesznek megbirkózni a korszerűsítéssel és annak költségével.
A hazai lakóépület-állomány 47 százaléka a legkorszerűtlenebb, ugyanis csak H vagy I energetikai besorolással rendelkeznek. Ezeknek az ingatlanoknak a 80 százaléka falvakban és kisvárosokban található, és szinte kivétel nélkül családi házak.
A statisztikákból kiderült az is, hogy minél kisebb egy település, annál rosszabb az épületek állapota. Míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken a lakások kevesebb mint negyede esik a legrosszabb kategóriába, a kisebb városokban ez az arány 53, a községekben pedig 76 százalék. A probléma a vidéki családi házak szerkezetében van, ahol a fűtött alapterülethez képest kiemelkedően nagy a kihűlni képes felület.
Az energetikai probléma a fűtési módok esetében is meglátszik, ugyanis a fával fűtött otthonok 89 százaléka a legrosszabb kategóriába fér csak bele, ami többnyire a szigetelés nélküli falak és a kiszuperált kazánok használata miatt ilyen magas. Viszont a falusi, gázzal fűtött családi házak több mint 70 százaléka is H vagy I besorolású. Emiatt a kistelepüléseken sajnos mindennek a cseréjére szükség van, beleértve az ablakokat, ajtókat és a házak külső szigetelését is meg kell oldani.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
