Így hát meglepődtem, amikor Szabó fia elmesélte, hogy emlékszik rá, ahogy az 1970-es években az apjával autóztak Los Angelesben, és kétségbeesetten kerestek egy doboz tejfölt, ami ízében leginkább hasonlít a magyar tejfölre, amin felnőtt.
Nálunk a párom és a lánya nem csak főzéshez használják a tejfölt. Kenyérre és kekszre kenik, kanállal eszik, és amennyire én tudom, az arcukba is bedörzsölik a szépségápolási rutinjuk részeként.
Én viszont még nem tanultam meg szeretni a tejfölöt. De ez nem akadályoz meg abban, hogy lenyűgözzön.
Az egyik háttérbe szorult projektem egy könyv a tejföl helyéről a magyar kultúrában, olyan zseniális művek vonalán, mint Mark Kurlansky „Tőkehal: A Biography of the Fish That Changed the World” (Tőkehal: A Biography of the Fish That Changed the World) és Elizabeth David mesteri „Harvest of the Cold Months: The Social History of Ice and Ices” (A hideg hónapok betakarítása: A jég és a jegek társadalmi története) című műve.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
