A következők Dr. Német Béláné magyar nyelvű cikkéből származnak. A Google Fordító erejét használtam, ezért kérlek ne vedd szentírásnak.
Miután a zsírt és a baktériumkultúrát hozzáadtuk a tejhez az erjesztéshez, üvegedényekben körülbelül 24°C-ra melegítjük, majd 100-160 bar nyomáson homogenizáljuk, hogy megakadályozzuk a habzást és elérjük a kívánt állagot. A baktériumok sűrítik be a tejet. A tejfölt még egyszer utoljára 35-38°C közötti hőmérsékleten melegítjük, hogy megszabaduljunk a nem kívánt baktériumoktól, majd lehűtjük, hidegen érleljük és a boltokba szállítjuk.
A tejföl alkalmas arra, hogy főzés közben használják, vagy olyan ételekhez adják, mint a gulyás (gulyás), mivel elég gazdag zsírban ahhoz, hogy magasabb hőmérsékleten ne csapódjon össze.
Ha esetleg azon tűnődnél, a gulyás eredete a 10. századi magyar pásztorok által fogyasztott pörköltekben keresendő. Az előzőleg megfőzött és ízesített húst napon szárították, majd juhgyomorból készült zacskókba töltötték. Amikor a vándorló pásztorok megéheztek, csak vizet adtak hozzá, hogy gulyást készítsenek.
FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON
